anonim perspektívák

Szerző: hanna

  • 9 OK ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI: MAGYARORSZÁG ÖSSZEOMLIK

    9 OK ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI: MAGYARORSZÁG ÖSSZEOMLIK

    Most, hogy Orbániában elérte az euró a 402 forintos árfolyamot, szólnunk kell azoknak, akiket ez meglepett, hogy ez így van rendjén. Sőt, lesz ez még rosszabb is.
    Vegyük csak szépen, sorban, hogy miket is rontott el az Orbán-kormány, és miért kopogtat Magyarország ajtajáén a csőd.

    1. NINCS PÉNZ

    A Kicsi zseniális lépésként, igazi hős Brüsszel-ellenes harcosként visszautasította a Next GenerationEU alapból felkínált alacsony kamatú kölcsönt, a vissza nem térítendő alapokhoz pedig nem fér hozzá, mert nem adott le megfelelő terveket. Az uniós alapokat a jogállamisági problémák késleltetik, az orosz pénzek pedig fogytán vannak, vagy már el is fogytak, és nem lesz belőlük utánpótlás.

    2. KIRILL

    Amikor Viktor-Viktor úgy lengette be a vétót Kirill miatt, hogy azelőtt 24 órával állapodott meg a hatodik szankciós csomag elfogadásáról, akkor a Kicsi összetörte a róla szóló illúziók utolsó porcelánbabáját. Addig ugyanis az volt az általános vélemény az eurokraták körében, hogy Viktorral nehéz megalkudni, de, ha sikerült, akkor azt mindig betartja. Nos, ez az imizs megdőlt, és jól mutatja a kedves vezető elmeállapotát, hogy mai napig nem jött rá: saját magának ártott ezzel a legtöbbet. Továbbra is hősként tekint magára, a vallásszabadság megvédőjére stb. Gyakorlatilag Viktor-Viktor már nemcsak patás ördög, hanem hazudozó is egyben – ez utóbbi pedig az első szög lehet politikai koporsójában.

    3. ÁRSAPKA

    A piaci szereplők azt még benyelték volna, hogy a választási kampányban ársapka van az üzemanyagon, mert láttak ők ennél rosszabbat is, de azt már nehezen, hogy két hónappal a választások után is megvan, és semmi jele annak, hogy kivezetnék. Magyarországra így már nem éri meg üzemanyagot exportálni, és a MOL-nak hamarosan majd egyedül kell ellátnia a magyar piacot, a kisebb benzinkutak tönkremennek, vagy már tönkre is mentek. A legutóbbi hír, hogy a kormány hozzányúlt a kőolajtartalékokhoz, hogy tovább tudja tartani az ársapkát. Magyarán: nem a távoli jövőt, hanem az augusztusi, szeptemberi hónapokat élik fel, bízva abban, hogy addig valami majd csak lesz. Nem lesz!

    4. TITKOSSZOLGÁLAT

    Az egy dolog, hogy Kocsis Máté és Gulyás Gergely egymásnak homlokegyenest nyilatkozatokat tesz a Pegasus-ügyről, de azt már senki sem hiszi el a nemzetközi szereplők közül, hogy Magyarország külügyminisztériumának számítógépeit csak úgy feltörték az oroszok. A gyanúalapos, és nem minden alap nélküli: a magyar hatóságok egy része hagyta az oroszokat betörni a gépekre, akik így NATO és EU anyagokhoz férhettek hozzá. Túl azon, hogy a nemzetközi, főként nyugati titkosszolgálatok már eddig is óvatosak voltak a magyar kollégákkal szemben, az is nyílt titkok, hogy a háború kezdete után, amikor látták, hogy Orbán szembemegy a forgalommal, szinte nullára állították le a titkosszolgálati információcserét. Nemcsak az amerikai, vagy a nyugat-európai államok titkosszolgálatairól beszélünk, hanem az Európai Uniós egység koordinálása szakszolgálatairól is. Ez pedig az üzleti életre is kihat: senki nem akar adni pénzt egy olyan országnak, amelyre még csak rálátásuk sincs, akiben immár nem bízik senki, ahol a „szavatartó” miniszterelnök imázsa is szertefoszlott (lásd 2. pont), és amelyik összejátszik az ellenséggel. Hogy a hivatalos intézmények így gondolkoznak az érthető, de érthető a magánbefektetők szempontjából is: ki akarná oda vinni a pénzét, ahol azt a kormány egy mozdulattal elveheti tőle extraprofitadó formájában?

    5. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA

    Egyrészt összevisszaság van az ilyen irányú kormánykommunikációban, és ez még békeidőben is zavart okoz, hát még egy olyan országban, ahol… – lásd a 4. pontot! Az ársapka erőltetett fenntartása, az MNB kamatemeléseinek elmaradása, az ezzel kapcsolatos kétértelmű kommunikáció, a kormány harcias, de piacellenes nyilatkozatai mind-mind azt az üzenet közvetítik, hogy nincs értelme forintban üzletet kötni, mert arra csak ráfázni lehet. Nehezíti a forint jövőjét az a kép is, hogy egyelőre nem, látni azt sem, hogy honnan jutna tőkéhez a magyar gazdaság, mivel az uniós pénzek körül nagy a bizonytalanság, sőt, ha fogadni kéne, akkor vélhetően arra fogadna a gazdasági szereplők többsége, hogy ezek nem érkeznek meg Magyarországra, lásd 1. pont. ÉS akkor azzal fenygeti a kormány a különadót utasaira ráterhelő utazási cégeket, hogy behajtja rajtuk, meggátolja őket ebben… Az egésznek inkább olyan Belorusszia-szaga van, és nem az európai civilizációban megszokott üzletmenetet mutatja.

    6. ENERGIAVÁLSÁG MAGYARORSZÁGON

    Miközben az összes gazdasági szerelő látja, hogy Magyarországon közel a pillanat, amikor kiürülnek a gáz- és üzemanyag tartályok, a kormány nemcsak, hogy semmilyen intézkedést nem tervez a tartalékok megőrzésére, a fogyasztás visszafogására, hanem egyenesen bátorítja azt. A magyarnak úgy kell élnie, min tha se háború, se koronavírusjárvány nem lett volna soha, és ezért az illúzióért semmi sem drága. A 3. pontban már írtuk, hogy az üzemanyagtartalékokhoz is hozzányúlt a kormány, tegyük hozzá, hogy a gáztározók alig lépték túl a 25 százalékos telitettségi szintet, miközben februárban állt ez még nyolc százalékon is. Az európai országokban törvény tiltja, hogy a tározókat 25 százalék alá ürítsék, ez stratégiailag fontos, egy kimaradás, energiaválság esetén ezekből lehet működtetni a kórházakat és a főbb intézményeket. A magyar kormány viszont semmiféle, a jövőbe mutató felelősséget nem akar felvállalni és vélhetően nem is gondolkodik ilyesmiben, ez viszont az ipari befektetőket és az ipari szereplőket ejti gondolkodóba: mit kezdnek gyáraikkal, üzemeikkel, ha nem lesz energia Magyarországon? Ráadásul az eddigi gyakorlat azt mutatja, ha beüt a gikszer, akkor a magyar kormány elsőként rajtuk, az iparosokon veri el a port fogyasztási korlátozással, vagy valami hasonlóval. Ötleteik biztos lesznek, nem kell őket félteni…

    7. A KORMÁNYZATI GONDOLKODÁS SIVÁRSÁGA

    Divat a magyar médiában a magyar kormányzatot dicsérni, amiért jól teljesít x vagy y szemszögből nézve, és még nagyobb divat Orbán Viktor zsenialitását dicsérni, akinek irányítása alatt negyedjére van meg a kétharmad és továbbra is kedvezményes a csirkefarhát, de ez a tudásnak nevezett valami nem zseniális, hanem olcsó vásári mutatvány, amire ráadásul irgalmatlan sok pénzt költöttek el. A kormánytagok sivársága abban mutatkozik meg, hogy szemmel láthatóan semmi, de semmi fogalmuk sincs a jövő technológiáiról, a jövő nagy kérdéseiről. Azt hiszik, hogy az óvodások nemi élete a legfontosabb kérdés a világon, és elég nekik ebben állást foglalni, máris bebiztosították az ország helyét egy boldog jövőben. Nem így van! Romániába nemsokára érkezik és üzembe helyezik az első amerikai gyártású nukleáris minireaktort. Bár a technológia kapcsán még sok a kérdőjel, de ezek csakis annak pénzügyi-gazdasági részére vonatkoznak, és nem a technológia biztonságára. A minireaktorokról sokan már úgy beszélnek, mint az energiaforrás jövőjéről, ha ez összejön, akkor Románia lesz az energetikai hub a térségben. Nem is titkolják, ezért lobbiztak az USA-nál, hogy idehozza a projektet. Ahogy a járvány alatt is szembeötlő volt, hogy mennyire nem képes a kormány az orvosi tudással lépést tartani (Orbán a lehetséges negyedik oltásról: úgy nézek ki mint egy ementáli sajt), ahogy azt is tudjuk, hogy olyan hibákat is lekövettek, amelyek emberéletekbe kerültek, de ezt továbbra is titkolják, pont úgy nem értik a háborút és annak hazánkra gyakorolt vonatkozásait, pont úgy nem értik az energiaválságot, és nem értik a szövetségesi magatartását lényegét, ahogy a diplomáciai szimbolikát is sutba vágják, a magyar külügyminisztérium, élén Szijjártóval és Menczerrel úgy viselkedik, mint az elefánt a porcelánboltban, ráadásul nemcsak törnek -zúznak minden lépésükkel, hanem oda is szarnak a nappali közepére. Minderre pedig még büszkék is!

    8. TÁRSADALMI NIHILL

    Nincs ellenzéke sem a kormánynak, mert sikeresen leszalámizta őket, ez is olyan zsenialitás, amit a Kicsinek szoktak tulajdonítani, de most az a helyzet, hogy baj esetén az sincs, aki átvegye a kormányzást. Az országnak az a fele, amelyik nem fideszes – és jó nagy része ilyen – egyszerűen nem érzi úgy, hogy képviselve lenne, hogy érdekei legalább halványan megjelennének a kormány politikájában. Nincs meg a békés egyet nem értés kultúrája, és igény sem mutatkozik erre. Baj esetén az ország egyik fele egyszerűen kivonja magát a probléma megoldásából, mert egyrészt nem ők csinálták a bajt, másrészt oldják meg azok, akik a Fideszre szavaztak, és aligha mondhatja azt bárki, hogy ne lenne igazuk. Társadalmi szolidaritás nélkül azonban nem lehet túllépni a válságokon, a mostani pedig nem is akármilyen válságnak ígérkezik.

    9. A KORMÁNYSAJTÓ TELJES SÖTÉTSÉGE

    Ha azt mondtuk, hogy a társadalomban nincs igény a szolidaritásra, nincs meg a békés egyet nem értés kultúrája, akkor vessünk csak egy pillantást a kormánysajtóra. Kifejezetten keresztes hadjáratot folytatnak mindenféle árnyalt gondolkodás megjelenése ellen, pallossal üldöznek minden olyan cselekedet, ami a szolidaritás felé mutatna, miközben semmiféle szakmai szempont nem jelenik meg az általuk szerkesztett lapokban: sem a járványt, sem a háborút nem tudják közvetíteni a lakosság felé, helyette orosz propaganda megy nullahuszonnégyben, amit nem átallnak úgy nevezni, hogy ők a béke pártján állnak. A bűn azért is hatalmas, mert minden, de minden fogalmat elinfláltak, annyira, hogy Magyarországon ma már a nemzet, a béke, a betegség, az egészség, a klímaváltozás, a zöldpolitika, a vallásszabadság, a kereszténység, a méltóság, a jogállam stb., semmi, de semmi nem azt jelenti, amit az a világ civilizáltabb felén jelent. Nincsenek már szavaink sem, amivel leírhatnánk, hogy mit szeretnénk, mert ellopták őket.

    10. ÖSSZEOMLÁS

    Aki azt hiszi, hogy a fentiek súlyos problémák, olyanok, amelyek egy ország összeomlásához vezetnek, az nem téved. Rossz hír, hogy ezek mégcsak nem is a legsúlyosabbak, nem említettük a nemzetközi elszigetelődést, a gyűlöletben felnövő generációkat, a korszerű tudás hiányát, annak megszerzésére irányuló lehetőségek hiányát. A következménye mindennek csak egy lehet: Magyarország legtöbb két éven belül összeomlik!
    2022. június 13.
  • Új Trianon felé

    Új Trianon felé

    Magyarország a TELJES erkölcsi megsemmisülés fele halad. Nincs nyolcvan éve, hogy a háborút egy elnyomó, embereket deportáló, származási alapon kivégző rezsim oldalán fejeztük be a második világháborút.

    Ma, Orbán Viktor nemzetvezető és doktorminiszterelnök úr irányítása alatt Magyarország ismét besegít – szóban, tetteben, elmében és szívében egyaránt – egy elnyomó, embereket származásukban diszkrimináló, azokat származásuk miatt deportáló és meggyilkoló hatalomnak. Bár voltak erre utaló előjelek, nem is kevés, sokan voltunk, vagyunk, akik nem hitték volna, hogy a Fidesz és Orbán Viktor képes idáig süllyedni, ha meg mégis, akkor nem tudják majd Magyarországot magukkal rántani, mert akad azért annyi felvilágosult, nyugatos szemléletű ember abban az országban, hogy ezt ne engedje megtörténni.

    Megtörtént!

    Nincs ANNYI felvilágosult ember, sőt, a tízmillióhoz képest alig maroknyian vannak – nagyjából annyian, mint mi, nem oroszpárti székelyek, nem muszkapárti erdélyi magyarok. A magyar nemzet közel áll ahhoz, hogy megszűnjön, vélhetően meg is fog. A jelenlegi erkölcstelenségünket felülírni nem lehet, ennek újabb Trianon lesz az ára, nevezzék azt majd az EU-ból, NATO-ból való kirúgásnak, vagy bármi másnak: ma, magyarként Nyugat-Európában lehajtott fejjel lehet és kell járnunk. Ukránok vérét olcsó benzin és dízel halmazállapotban elfogyasztó, számító, gyilkosságpárti, cinikus, arrogáns és végtelenül buta csőcselékké lettünk.

    Amikor 1914-ben örömittasan énekelte a tömeg a pesti, vagy épp a kolozsvári utcákon, hogy „megállj, megállj, kutya Szerbia”, akkor már tudni kellett volna, hogy ennek a népnek 100 évnél régebbre nem nyúlik vissza az emlékezete, és ez a nép sosem képes arra, hogy tanuljon múltjából. Annak a császárnak az oldalán vonultunk be büszkén, vérszomjasan a háborúba, amelyik alig fél emberöltővel azelőtt leverte az 1848-as szabadságharcunkat, nem kevés orosz segítséggel. Megkaptuk Trianont!

    A második világháború előestéjén, annak a reményében, hogy Hitler nekünk is lesöpör valami morzsát az asztalról Erdély, Felvidék, Délvidék és egyéb visszacsatolási tendenciák céljával, szó nélkül, lelkesen és még a németeket is meglepő szervezettséggel deportáltuk a zsidóságot – Észak-Erdélyből majdhogynem szó szerint az összeset. A magyarajkú zsidóságot, akik a két világháború közti új Romániában végig mellettünk álltak. A csőcselék akkor is tombolt, Hitlernek adott igazat és nyálát csorgatva indult el rabolni magának a hátramaradó zsidó holmiból, a hátrahagyott zsidó házakból. Megkaptuk az utolsó csatlós címkét, a mai hivatalos állampolitika pedig tagadja, hogy mi ebben bármikor, bármilyen formában részt vettünk volna. A magyarok? Ott sem voltak – és rákenték másra.

    Az első világháború előestéjén hivatalosan Osztrák- Magyar Monarchia voltunk – ha nem is elfogadható, de érthető, hogy miért mentünk Bécs oldalán a csatába. A második világháborút miért fejeztük be a németek oldalán? Ugyanez a rosszul értelmezett, végletekig kijátszott szövetségesi hűség, bár, ha azon az októberi napon, még ’44-ben másképp alakulnak a dolgok, akkor mi is úgy ugrunk ki, mint az emiatt a magyar köztudatban sokat szidott és lenézett románok.

    2022-öt írunk, és a magyar kormány hivatalos és félhivatalos megmondóemberei az 1956-os szabadságharcunkat vérbefojtó orosz államhatalom mellett állnak. A kormánysajtóban 100cikk/nap intenzitással jelennek meg az ukránokat gyalázó, a háborús felelősséget relativizáló, a Putyint mentegető és a Nyugat ellen lázító cikkek. A magyar kormány semmiféle áldozatot nem akar és nem is fog hozni azért, hogy ez a háború úgy végződjön, ahogy annak végződnie kell: az oroszok vereségével.

    A magyar kormány nem ellensége Moszkvának, hanem üzletfele!

    És miközben mindenféle erkölcsi alap nélkül az oroszok oldalára áll a magyar kormány, hogy bűne még nagyobb legyen, a háborús bűnös moszkoviták oldalára állítja a népet is az orrvérzésig sugárzott propagandasajtójával, addig ezt a jó vagy rossz, de létező szövetségesi hűséget is lehúzta a vécén: a NATO tagjai vagyunk, miközben az egész kormánysajtó, és időnként maga a házelnök is Amerika ellen uszít!

    NATO tagok vagyunk, de az országunkon keresztül ne vigyenek fegyvereket Ukrajnába, mert nem akarunk belesodródni – aztán elrendelik a háborús vészhelyzetet.

    Az Unióban sehol máshol, csak nálunk. Csak nálunk, abban az országban, amelynek területén keresztül még fegyverszállítás sincs, abban az országban, amelyben politikai elitje vakhittel szajkózza a központilag előírt véleményt, miszerint, aki fegyvert szállít, az belesodródik a háborúba. Nem így mondják, de ez a lényege, ahogy azt a szlovák miniszterelnök is észrevette és szóvá is tette.

    Napi szinten rekcumozzák a budapesti ukrán nagykövet-asszonyt, minden apróságért duzzogni kezdenek a magyar külügyminisztériumban.

    Közben több tucatnyi, szülő nélkül Magyarországra menekülő ukrán kisgyerek sorsa ismeretlen.

    Miközben a budapesti ukrán nagykövetet berendelik a külügyminisztériumba némi álhiszti kedvéért, addig Szovjetuni.., akarom mondani az Orosz Föderáció magyarországi képviselete még ejnye-bejnyét sem kap, amiért orosz rakéták kapták telibe Kárpátalját.

    Oda Visegrád!

    Oda a lengyel-magyar szövetség!

    Minden szomszédunkkal rosszban, vagy nagyon rosszban vagyunk, kivéve az oroszbarát Szerbiát.

    Oda a szövetségesi hűségünk legendája!

    Oda a szavunk becsülete!

    Titkosszolgálati infókat a világ civilizált fele már nem oszt meg velünk. Az oroszok? Ők hagynak egy üzenetet a külügy gépein: itt járt Iván, kérek egy kávét! Két cukorral, édes az élet.

    A határon túli magyarok koncként odadobva a többségnek: a kárpátaljai magyarság több mint biztos, hogy megszűnik, mint létező entitás. 2014 óta Putyin ötödik hadoszlopának tekintik a magyarokat, és nem minden alap nélkül. És mi lesz a háború után? Tudjuk, és ne legyenek illúzióink, az lesz, amit tudunk, hogy lesz.

    Erdélyben? A románok full Amerika-pártiak, odatették magukat, kivették a részük abból, ami közös felelősségünk ezekben az időkben. Hű és lelkes NATO-tagok, megbízható, szavatartó szövetségesek.

    A románok lettek az új magyarok? Sok tekintetben igen, de ebben már biztosan!

    Az erdélyi magyarok? Köszönhetően az egyre ijesztőbbé váló magyar propagandának, köszönhetően az ezt szolgaian visszamondó és kommentelő székely csőcseléknek Putyin ötödik hadoszlopa lettünk – nemzetbiztonsági kockázat. Meglepő? Aligha! Érthető? Nagyon is!

    Ezekben az időkben mi, fiatal erdélyi értelmiségiek, nem tehetünk más, mint megszólalunk. Arcunkat, nevünket elrejtve, mégis, támogatókat keresve az erdélyi és nemzetközi színtéren, de megpróbálunk valami olyasmit elindítani a TYS Projcet-tel, amellyel jelet hagyunk magunk után az utókornak:

    NEM MINDEN MAGYAR VOLT GAZEMBER!

    Hanna

  • MAGYAR ORTODOX KÖZTÁRSASÁG?

    MAGYAR ORTODOX KÖZTÁRSASÁG?

    Nagyon úgy néz ki.
    Orbán Viktor, akit köztudomásúlag maga Jézus küldött le a Földre, hogy ellensúlyozza a balsors oly’ régi tépkedését, miután az olajembargós vétóját visszavonta, mert megkapta azt, amit amúgy is ajánlottak neki egy hónappal korábban, de akkor még nem tetszett, hirtelen, mint szamár a ködből, előugrott egy újabb vétóval, mindezt akkor, amikor a hatodik szankciós csomagot már javában szövegezték az EU illetékesei, abban tudatban, hogy megszületett a megegyezés.
    Nos, nem számoltak azzal, hogy Viktor-Viktor korábban már bejelentette a Kossuth rádión szokásos reggeli interjújában, szintén már pár hete, hogy neki bizony nem tetszik, hogy Kirill pátriárka is a szankcionálandó személyek listáján van, ugyanis az illető vallási vezető, ez vallásszabadsági kérdés, amivel Magyarországon nem viccelnek. Mondta az a miniszterelnök, aki az adófizetők pénzéből tömi ki azon újságírókat, akik szerint a pápa egy „demens vénember”. Emlékszünk még erre?
    Mondta mindezt az a miniszterelnök, aki az elmúlt 12 évben egyszer sem vetette fel kínai kollégáinak, hogy khm, dalai láma. Sőt, a tibetistákat, akik köztudomásúlag csak egy fokkal szebbek a sorosistáknál, de nem biztos, hogy jobbak, rendszeresen rendőri erővel viszik el a közterületről, ha épp valami sóhajuk lenne – ez belefér a vallásszabadságba, sőt, ez maga a vallásszabadság, hát nem gyönyörű?
    Viktor azt a Kirill pátriárkát védi, aki megáldotta a nukleáris fegyvereket, akik szerint az ukránok nem léteznek, őket lelőni pedig nem bűn, hanem „Isten akarata”, azt a Kirillt, aki a KGB-nek volt a besúgója (bizonyított tény!), és vagyonát azokban az időkben alapozta meg, amikor az állam megengedte az ortodox egyháznak, hogy vámmenetesen hozhasson be az országba cigarettát. Igen, Kirill egy közönséges cigicsempész! A pápa pedig „demens vénember”, a dalai láma nem tényező, az ujgurok pedig jól vannak, a koncentrációs táborok pedig csak álhír – nem kell sokat várnunk rá, és elmagyarázzák nekünk a Pesti Srácok.

    A MÁSODIK VÉTÓ TANULSÁGA

    Nos, ezt a Kirillt védte Viktor, az ő kedvéért lengette be ismét a vétót, amikor már mindenki azt hitte, hogy megvan a megállapodás. A Politico, a Bloomberg és a világ sajtója rendesen kiakadt, ahogy az európai politikusok is, de ebben sok újdonság nincs, ők rendszeresen kiakadnak, volt viszont egy pár érdekes elmélet arról, hogy miről is szólna a vétó VALÓJÁBAN. Merthogy nem Kirillről, abban mindenki nagyjából biztos volt, és most is az.
    Az egyik elmélet szerint az újjáépítési alapokból járó pénzt akarta így kizsarolni Orbán. Azt, amit a lengyelek tegnap végül megkaptak, azt, amihez Magyarország tavaly tavasz óta nem nyújtotta be a szükséges terveket!!!
    A másik elmélet szerint azt akarta volna elérni a Kirill-vétózsarolással, hogy az embargó alól mentesülő orosz olajjal kereskedhessen is. A MOL-nak Magyarországon és Szlovákiában vannak finomítói, itt dolgozzák fel az orosz olajat és CSAK ezekben az országokban hozhatják forgalomba, szóval a szankciós csomagban foglaltak szerint ezzel Magyarország nem kereskedhet. Észszerű és normális előírás: azért kaptuk a mentességet, mert MÁSHONNAN nem tudunk olajat szerezni (ez sem igaz, és ami ebből igaz lehetne, az sem úgy igaz, de ez most mellékes), elvégre azért kaptunk mentességet, hogy legyen olajunk, nem azért, hogy a MOL meggazdagodjon.
    Nos, bármelyik elmélet is állt volna közelebb a valósághoz, egyikből sem lett semmi! Az Unió egyszerűen levette Kirillt a szankciós listáról!

    MEGHÁTRÁLT BRÜSSZEL? GYŐZÖTT ORBÁN?

    Egyik sem! Annyi történt, hogy az Unió megharapta dühében a szája szélét: lévén az utolsó utáni pillanatban érkezett a magyar vétó (az is érdekes, hogy ez mennyire jogos?!), kicsit nehéz lett volna a kínkeservesen összehozott olajembergót is tartalmazó szöveget azért elhalasztani, hogy Orbánt továbbra is győzködjék, esteleg újabb Tanácsot kellejen összehívni stb. Mindezt úgy, hogy a Kicsi korábban elszólta magát, Charles Michaelnek írott levelében azt kérte még a múlt héten, hogy egyáltalán ne legyen uniós csúcs az olajembargó kérdésében.
    Mindezek alapján az Unió megfontolta, és lévén, hogy Kirill kitiltása inkább csak szimbolikus erővel bír, nem ez fogja megrengetni az orosz gazdaságot, az olajembargó viszont annál inkább, így aztán engedett Viktorásnak, és levette Kirillt a szankciós listáról.
    Engedett? Végül is igen, de ez most nagyon megérte nekik, ugyanis fekete-fehéren kiderült, hogy Orbán Viktor dolga az, hogy Moszkva kezére játsszon. A nemzetközi sajtóban ezt már nem lehetett kimagyarázni, akadt, aki egyenesen árulónak nevezte a magyar miniszterelnököt, és nem járt messze a valóságtól!
    A másik oldalon pedig Viktor nem nyert semmit: továbbra sem kapja meg az újjáépítési alapból származó pénzeket, és vélhetően egyhamar nem is fogja. Nem állt le a Budapest ellen indult hetes cikkely szerinti eljárás, és vélhetően most már nem is fog. Semmit sem kapott, de VÉGKÉPP elvesztette azokat a lengyeleket, akik felterjesztői voltak Kirill pátriárka Unióból való kitiltásának.
    Cserébe viszont Kirill akár le is ruccanhat a Balatonra.
    Máshol úgysem látják szívesen…
    2022. június 2.
    Hanna
  • A szégyen napja: Kirill és a magyar vétó

    A szégyen napja: Kirill és a magyar vétó

    Bár sok olyan pillanat volt az elmúlt három hónapban, amit nyugodtan nevezhetnénk a nagy magyar világszégyen napjának, a legfrissebb hírünk azonban minden eddiginél erősebb: Magyarország mégis megvétózza a hatodik szankciós csomagot, arra hivatkozva, hogy azon továbbra is szerepel Kirill orosz pátriárka, mint szankcionálandó személy.
    Tehát: Magyarország, miután kiharcolta magának az olajembargó alóli mentességet, most azért nyújt segítő kezet Moszkvának, mert az orosz ortodox egyház feje, a háborút szívvel-lélekkel támogató, az orosz nukleáris arzenált megszentelő, Putyint nyíltan és feltétlenül támogató Kirill pátriárka is felkerülne az Unió szankciós listájára.
    A HVG úgy tudja, ma délelőtt ültek össze a tagállamok EU-nagykövetei, hogy a csúcson megszületett döntéseket megszövegezzék, és a tagállamok végül elfogadják azokat, amikor a magyar nagykövet jelezte, hogy Kirill pátriárka is rajta van a listán, ez Magyarország számára elfogadhatatlan. Az EUrológus úgy tudja, hogy ezzel a tárgyalások félbe is szakadtak.
    A dologhoz némi köze lehet annak is, hogy Ursula von der Leyen bejelentette, hogy Lengyelország megkapja az újjáépítési alapból neki járó összeget. Ahogy azt a TYS is kifejtette már korábban, Orbán Viktor oroszbarát politikája miatt Lengyelország felmondta a Budapesttel kötött korábbi erős szövetséget, és különúton megállapodott az Unióval a vitás kérdésekről, így megkapják a szóban forgó alapból nekik járó összeget.
    Magyarország viszont nem kap semmit, és itt rögtön tisztázni kell egy, a magyar sajtóban talán szándékosan terjesztett félreértést: az RRF, azaz az újjáépítési alapok egy dolog, az uniós alapok pedig egy másik dolog. A hetes cikkely szerinti eljárás ez utóbbira vonatkozik, az RRF-et pedig maga a magyar kormányfő mondta vissza még tavaly tavasszal. Az RRF két részből áll: egy vissza nem térítendő támogatás, valamint egy hitelcsomag, amelynek azonban röhejesen alacsony a kamata. Előbbi kapcsán Magyarország tavaly nem nyújtott be megfelelő terveket, így nem kapta meg ezt az összeget, az utóbbi, azaz a hitel esetén pedig Orbán Viktor azt mondta, hogy nem adósítjuk el az országot, azzal a lendülettel pedig fel is vett némi hitelt a szabadpiacról, jó magas kamatra, cserébe azok nem kérdezik, hogy mit csinál a pénzzel.
    Így nagyjából világos, mire megy most ki a játék: Ursula bejelenti, hogy a lengyelek megkapják a pénzt, Viktor ettől idegbeteg lett, mivel még ott volt a lehetőség, hogy valamibe belekössön, hát megragadta ezt a Kirill pátriárkás ügyet, amiről már korábban is nyilatkozott olyasmiket, hogy Magyarországon vallásszabadság szent, és emiatt nem támogatja egyházi vezetők kitiltását bla-blabla. Na már most: vagy az a helyzet, hogy Viktor tegnap még elfelejtette Kirillt is kialkudni Brüsszellel, vagy megtartotta amolyan utolsó lehetőségnek, ha mégis vétózni akarna, és erősen gyanakszunk, hogy nem az első variáció az igaz.
    Minden világossá vált: Budapest elkötelezte magát Moszkva mellett!
    Most aztán tényleg szégyellhetjük magunkat!
    2022. június 1.
    Hanna
  • OLAJEMBARGÓ ÉS HAZUGSÁGGYÁR

    OLAJEMBARGÓ ÉS HAZUGSÁGGYÁR

    Úgy harsogja a kormánysajtó, hogy Orbán győzött Brüsszelben, mintha ezért fizetnék őket. Öööö…, várj csak…, tényleg ezért fizetik őket. A helyzet viszont korántsem győzedelmes, de legalább jó szar, sikerült ismét egy látványos szepukkut elkövetnie a doktorminiszterelnök úrnak, amit otthon majd eladnak kiütéses győzelemként.
    Az olajembargóról beszélünk. Magyarország mentességet kapott, az embargó nem vonatkozik majd a vezetéken érkező kőolajra, így Budapest nyugodtan vásárolhatja továbbra is az Ukrajnán áthaladó Druzsba vezetéken az orosz olajat, ha pedig ezzel „történne valami” (célzás arra, hogy Zelenszkij célzott arra, hogy történhet vele valami), akkor majd az Adriáról veszünk olyan orosz olajat, amit hajón szállítanak Fiuméba, onnan pedig vezetéken keresztül jön majd Magyarországra.

    Siker? Győzelem? Aligha!

    Elmagyarázzuk, miért is nem. És azt is elmagyarázzuk, miért óriási probléma ez Magyarországnak.
    A TYS Project alkotói, miután átnézték az olajembargóról szóló főbb híreket, és kielemezték a jelenlegi helyzetet, arra jutottak, hogy Orbán Viktor torkán lenyomták az embargót, és ráadásul át is verték őt.
    A helyzet jobb megértéséhez menjünk vissza egy kicsit az időben. Nem sokat, alig pár hetet, amikor még az olajembargóról, mint lehetőségről gondolkozott az Unió. Az Európai Bizottság akkor azt ajánlotta, elismerve Magyarország, Szlovákia, Bulgária stb. aggályait, hogy ezek az országok 2024 végéig kapjanak mentességet az orosz kőolajra, érkezzen az akár tengeren, akár levegőben, akár szárazföldön.
    Budapestnek ez nem tetszett, vagy, tetszett, de úgy vélték, ez a gyengeség jele, és ennélfogva szépen kizsarolják az eddig visszatartott uniós források egy részét is, Szijjártó már egyenesen több tíz milliárd EURÓT követelt az ősellenségtől, Brüsszeltől, azoktól, akikkel lassan egy évtizede állunk harcban, mondván Magyarországnak ennyibe kerülne átállni az orosz olajról másfajta olajra.
    A Bizottságban sem hülyék ülnek, tudták, hogy ez irdatlan nagy kamu, tudták: a magyaroknak zsé kell, mert Viktor-Viktor szétosztogatta az államkasszát választás előtt.
    Ennyiről szólt ugyanis a magyar vétó legendája, és nem többről, nem másról: megszavazni az embargót, cserébe megkapni az uniós forrásokat. Ezt nem sikerült elérni. És akkor mit is értek el? Megvédték a magyar családokat, nyugodtan aludhatnak tovább, posztolta Viktor-Viktor kedd hajnalban, az embernek pedig olyan érzése támadt, mintha tízmillió magyar visszafojtott lélegzettel frissítette volna a Facebookot hajnalok hajnalán, hogy mik a hírek Brüsszelből.
    Nos, kedves magyar családok: ezután jön a neheze!
    Hogy jobban értsük, elmondjuk, mit értek el a bolgárok: ők csak simán elfogadták az EU korábbi javaslatát, és 2024-ig mentesülnek az embargó elrendelésének kötelezettsége alól, legyen szó vízi, földi, légiszállításról, vagy bármi egyébről, ami menet közben még eszükbe juthat – magyarán, Iván akár el is görgetheti az olajoshordót Moszkvától Szófiáig, az is ér.
    Magyarország esetében pedig nem – ugyanis a mentesség pont arra vonatkozik, amit a zseniális magyar szakma kitalált, hogy az majd jó lesz követelésnek: a vezetéken érkező olajra, ÉS PONT! Magyarországra jóformán CSAK vezetéken keresztül érkezik kőolaj, ez pedig egyetlenegy vezetéken keresztül zajlik: a Druzsbán! Igen, az, amelyik Ukrajnán keresztül jön át.
    Szóval, Budapest most függő helyzetbe hozta saját magát és az országot magát azzal a Kijevvel szemben, akit úton-útfélen szidott, mellesleg az országban épp háború dúl, és a vezetékeket ettől függetlenül is bármikor érheti bármi. Nem, Magyarország nem fogadta el az Unió első javaslatát, hogy 2024 végig mindenféle embargó alól mentesülne, ezzel pedig az importlehetőségek széles skálája nyílna meg előtte, így hát megkapta a vezeték-mentességet, a többit majd tárgyalja le Ukrajnával, vagy ha baj lesz, akkor Horvátországgal.
    Baj pedig könnyen lehet, észbe is kaptak a magyarok, ezért kérték, hogy ilyen esetben „vészhelyzetként” (ez valami fixa ideája Budapestnek, állandóan vészhelyzet van) hozhassanak be orosz olajat az Adria-tengeri kikötőkbe, majd onnan a horvát vezetéken keresztül Magyarországra.
    Hogy ezt miként fogja Budapest megoldani, az már a sci-fi mezőnyébe tartozó értelmezéseket kíván. Ugyanis, ha kiesik az ukrán vezeték, akkor az orosz olajat tankereken kell a horvát partokig szállítani. Az Unióban minden kikötő elrendelte az orosz hajók elleni embargót, a vészhelyzet erre terjedne ki, hogy Magyarország kedvéért azért beengednek egy-egy ruszki tankert Fiuméba.

    Oké, és?

    Mekkora mennyiséget tud szállítani egy tanker, hány tankerre lesz szükség, és ezt mennyi időn belül unják meg a horvátok? Vagy mekkora tarifát számolnak majd fel a magyar államnak, amiért nekik pluszban kell dolgozniuk, egy időszakban, amikor nekik is van épp elég bajuk? És mi lesz, ha politikai zsarolással állnak majd elő? Kértek olajat az adriai kikötőkből? Oké, adjátok ki Hernádi Zsoltot! Azt pedig még hozzá sem tettük, hogy a szóban forgó vezetéket még bővíteni is kéne, hogy az befusson Magyarországra. Zseniális a Főnök, nem?
    És mit is ért el akkor Budapest?
    Kiszolgáltatta Magyarországot Ukrajnának.
    Kiszolgáltatta Magyarországot Horvátországnak.
    A viselkedésünk miatt egész Európa undorodik tőlünk.
    Cserébe még egy kis ideig jön majd az olcsó orosz olaj, de Brüsszeltől a kötelező minimumon kívül semmi egyéb forrást nem kap majd az ország, az is fix.
    Ezt jól megcsináltad, Kicsi!
    2022. május 31.
    Hanna