Szerző: hanna

Orbán Viktor pánmagyar ajatollah megtartotta március 15-i beszédét, és mindannyian jobban jártunk volna, ha nem teszi. S lám, feleim, a magyar szabadság ünnepén a magyar miniszterelnök poloskáknak nevezte az magyariak tekintélyes részét.

Áttelelő poloskák – ezt a címkét kapta meg magának minden magyar, aki nem ért egyet Orbán Viktorral és az ő nagyszerű, évente alig egy-két alkalommal megváltoztatott vízióival. Mindenki poloska, legyen az író, újságíró, bíró vagy ügyész, aki ennek a rendszernek nem tetszik. Ha ehhez még hozzávesszük – és miért ne vennénk – a küszöbön álló magyar állampolgárságtól való megfosztást és kiutasítást lehetővé tevő alkotmánymódosítást, ha ide számoljuk a független sajtó és a civil szervezetek ellen indított jogi anomáliák sorát felvonultató Szuverenitásvédelmi Hivatal működését, és ide számolunk minden borzongató jelet és intést, akkor már csak egy kérdésem lenne az egyre kevésbé tisztelt magyar emberekhez: miért tűritek ezt?

Hogy világos legyen mindenki számára: Ruandában nagyjából hasonlóan kezdődött! Egy-két hutu politikus „csak” csótányként említette a tuszikat. A jelző annyira tetszetősnek tűnt, hogy leszivárgott a közbeszédbe, végül minden rádióadásban, minden beolvasott hírben csak csótányként illetik a tuszi lakosságot. Aztán közel egymilliót lemészárolt közülük az addig kellően agymosottá vált hutu csőcselék.

Senki ne higgye azt, hogy a ruandaihoz nagyon hasonló retorikának más eredményei lesznek Magyarországon! Senki ne higgye azt, hogy emberek kártevőként való megnevezése egy hivatalban levő miniszterelnök szájából félvállról vehető és könnyen megállítható folyamatokat indít el. Ellenkezőleg: az emberiség történelme arra tanít, vagy inkább kéne tanítson minket, hogy a hivatalban levő politikusok addig játszanak az agresszivitással, amíg kicsúsznak a kezük közül a dolgok, és vérbe borulnak az utcák. A Betyársereg, a fociszurkolók, a naplopók és a bármikor mindenre is kapható csőcselék már feni a kést. Viktor-Viktor pedig ma őket buzdította.

Akárcsak egykori ruandai kollégája, Bagosora, aki végül 2021-ben hunyt el. Börtönben.

Borítókép: Tanulságos fotó – a csótány, akarom mondani, a poloskairtás valósága

Annak, akinek füle van a hallásra nem lehettek túl kellemes percei, amikor Viktor-sámánt hallgatta. Az október 23-i beszédében Magyarország miniszterelnöke megígérte: lövetni fog az őt hatalmából eltávolítani kívánó emberekbe.

Valahogy úgy fogalmazott:

a brüsszeli bábkormánynak olyan választ adunk, mint ’56-ban.

Ez FEGYVERES választ jelent, akár az ÁVH-Szovjetunió, akár a dicső felkelők szemszögéből nézzük, más szereplők és lehetőségek itt szóba sem jöhetnek.

Viktor elméjének megroggyanásáról írtam már, ennek újabb tanújelét adta – kognitív képességei zuhanóban: bakizott már múzeumi avatáson, tévedett tízéveket, ugyanilyen bakit elkövetett a péntek reggeli rádiós szeánszain is már, most pedig azt találta mondani – Magyar Péterre, az ellenzék vezetőjére célozva –, hogy

„idegeneket hív magyarok ellen segítségül”.

Nos, a magyar kontextusban ez a kijelentés csak úgy értelmezhető, hogy Orbán Viktor a Koppány.

És ennek megfelelően Magyar Péter a Szent István.

Nem kérdés, hogy ki nyeri a játszmát, de gyaníthatóan véráldozat nélkül ezt nehéz lesz kivitelezni.

Kognitív képességek megroggyanása, második fejezet: Orbán Viktor szerint az Európai Unió és annak démonizált fővárosa, bizonyos Brüsszel bábkormányt akar Budapesten.

Az Európai Unió soros elnökségét Magyarország adja, így annak miniszterelnöke, azaz Orbán Viktor jelenti ma Brüsszelt.

S végül is így lett igaza Orbánnak: ez a „Brüsszel” tényleg bábkormányt ültetett a nyakunkra.

Az oroszok bábját.

Orbán Balázs, a miniszterelnök tanácsadója, mi több, stratégiai tanácsadója, mi több, a magyar politika alapkövének, a KONNEKTIVITÁS elméletének úgynevezett kidolgozója, akinek egy jó pontja lehet Lucifer előtt majdan, amikor odajut, és odajut, nevezetesen az, hogy nem rokona a Főninek, nos, ez az emberre megtévesztésig, politikusra kicsit sem hasonlító főemlős olyasmit nyilatkozott ma a mindig szolgálatkész Mandinernek, miszerint Magyarország nem védekezett volna egy orosz agresszió esetén, mert mi ezt tanultuk meg 1956-ból.

Nem szó szerint idéztem a neRodint, de a lényeg bizony ez: mi letesszük a fegyvert.

Miközben az ellenzéki pártok és a sajtó, lassan a világsajtó is, darabokra szedi ezt a Holdról is jól láthatóan hazaáruló mondatot, addig hadd hívjam fel a NER kedvenc geostratégiáinak a figyelmét arra, hogy az említett kijelentés nemcsak a múlt értelmezését tekintve minősül hazaárulásnak, hanem hazánk szuverenitásának, mi több, hazánk háborúba sodródásának is erős mozgatórugója lehet, ugyanis-az orbánbalázsi gondolatot tovább értelmezve akár Bukarestben is gondolhatják azt, hogy holnap legyünk mi az oroszok, aztán, amikor az első román páncélos leparkol Méhkeréknél, és a Főni asztalára teszik az elgondolkodtató adatsort, miszerint a román hadsereg négyszer, de inkább többször erősebb, mint a magyar, akkor a legújabb kori magyar stratégia szerint gyorsan meg kell adniuk magukat.

Erősen csodálkoznék, ha Bukarestben, Belgrádban, Pozsonyban senki ne kapná fel a fejét a keringőre való ilyetén nyílt meghívásra, kérdés, ki akar szomszédaink közül dunai valzozni a szép Budapesten.

Arról nem is beszélve, hogy Kijev számára kifogyhatatlanan indoklást és ötletet jelenthetnek ezek a mondatok, az ukrán hadsereg ereje ugyanis vitán felüli, ha Záhonynál megjelenik Zelenszkij elnök, akkor Viktor-Viktornak át kell adnia a haza kulcsait őneki, ezt kívánja az orbánbalázsi logika, aminek eredménye csak annyi, hogy a világ összes hadseregének felhívta a figyelmét arra az egyszerű tényre, hogy mi bizony engedjük seggbetoszni saját magunkat, ha a jelentkezők többen vannak, mint mi.

És így lettünk mi regionális középhatalom…

A „köz”tévé adott 3×2×9 percet majd plusz 9×1 percet arra, hogy olyan kontentek hangozzanak el a kormány tevékenységével kapcsolatban, amelyek ezen adón az utóbbi 14 évben soha nem hangoztak el. Ha eladnak 30 másodperces spotokat ugyanezen pártoknak, és ezeket játszották volna be, akkor még pénzt is kaszálnak és nem okoznak ekkora kárt saját maguknak.

Tulajdonképp Tompikán és az ő hűséges Sancho Panzáján, Toroczkai Lászlón kívül csak olyan mondatok hangozottak el a köztévé élő műsorában, amilyeneket a Fidesz eddig gondosan elkerülni igyekezett: akkumulátorgyárak, korrupció, Orbán fia szervezi Csádba a magyar katonákat, korrupció, vidéki szegénység, pedofil-botrány, a Fidesz hazudik és rágalmaz, a kormány betelepíti a migránsokat stb.

Ebből már jól kijönni nem tudnak.
Kérdés: mennyit veszítenek.

Újfent mondom: a rendszeren nemcsak rés, hanem jó nagy hasadás keletkezett, ezt június kilencedikén lehet tovább szélesíteni. Ha ez sikerül, akkor a Fidesz nagyon nagy bajba kerül.

És magával húzta a magyar belpolitikai mocsarat is. Vagy, ha úgy tetszik, lecsapolta. Akár tetszik sokaknak akár nem, de Magyar Péter megjelenése óta már nem lehet úgy politizálni, mint előtte. Legfőképpen az ellenzéknek nem, de a Fideszt is utoléri a Tisza felül, érkező légáramlat. Ez nem a mostani EP-választáson lesz, hanem később, de utoléri.

Szeretnék a csodavárók számára leszögezni valamit: Magyar Péter pártja, a TISZA nem fog egetrengető eredményt elérni június kilencedikén, Nem is tudna: Magyarországon csak három párt, a Fidesz, a DK és a kisfidesz, azaz a MI Hazánk állított országos listát. Aki ezt lebecsüli, az ne foglalkozzon politikával. Aki nem érti ennek jelentőségét, nos, az végképp ne álmodozzon, mert csak önmagának tesz rosszat.

Viszont, bármennyit is érjen el a TISZA, az akkor is politikatörténeti jelentőségű eredmény marad. 2024 februárjáéban még senki nem ismerte Magyar Pétert, három hónap után pedig a frissen alapított pártja már az ellenzék vezetői szerepére tör és erre miden esélye megvan.

Következtetés: amennyiben a TISZA többet szerez az EP-választásokon, mint a DK, illetve a budapesti listán is képes lesz értékelhető közelségbe kerülni a kékfideszhez (netán megelőzni őket), akkor a turbulens korszak megmarad a választások utáni időszakra is, nem kizárt, hogy egészen 2026-ig. Amennyiben ez nem siekrül a TISZÁNAK, és a Momentum vagy a Kutyapárt sem éri el az öt százalékot, akkor a TISZA egyrészt könnyű, másrészt nehéz helyzetbe kerül. Könnyű, mert előtte marad egy kiürült politikai tér és nehéz, mert ezt a poolitikai teret be kell laknia, miközben mindenki ellene lesz.

Szó szerint mindenki: a Fidesz, a DK, a Momentum, az LMP, az MSZP stb. A lúzerellenzéknek utolsó lehetősége arra, hogy kényelmesen éljen tovább az adófizetői pénzekből, ha Magyar Pétert letörli a politika színpadáról.

Ömlik a magyar médiából a kampányzaj, ömlik a magyar közösségi médiából a remény – Magyar Péter beveri az utolsó (vagy első, vérmérséklettől függően) szöget a Fidesz koporsójába.

Bár MP teljesítménye mindenképp figyelemreméltó és az is lehet, hogy a magyar politikatörténeti tankönyvek része lesz, az eredményesség a politikában mégiscsak az elnyert szavazatok alapján kihasított hatalomrész alapján méretődik meg. Az EP-választásokon a következő eredmények kell szülessenek, és ezek mindegyike meg kell történjen ahhoz, hogy bátran kijelenthessük: megkezdődött a Fidesz eróziója.

Ezek:

A TISZA több szavazatot kell szerezzen, mint a DK

Jusson be a Momentum és a Kutyapárt.

A TISZA, a DK, a Momentum és a Kutyapárt együtt szerezzék meg a szavazatok több mint 50 százalékát. Ugyanezen pártok össz-szavazataiból a DK nem részesülhet többet, mint 15 százalék.

Ne jusson be a Mi Hazánk.

Magyar Péter, miután a héten ismét az országot járta ellentétben megannyi ellenzéki párttal, ma megtartotta a két nappal ezelőtt meghirdetett és különösebben nem reklámozott tüntetését a Belügyminisztérium épülete előtt. A TISZA párt alelnöke hozta a kötelezőt, a Széchenyi tér dugig megtelt, a propagandisták majd megírják, hogy pár százan voltak stb.

Ami érdekes viszont: az Indexen – hol máshol, mint Rogán legravaszabb hálójában – megjelent egy cikk, amelyben Nagy Attila Tibor politikai elemző szólal megszólal meg. A soha semmihez nem értő, innovációkban és értelmezésében rendre lemaradó elemzők sokaságát erősítő Nagy arról beszélt, hogy a Momentum politikai halála következik Magyar Péter miatt, és ezért ő már azt sem érti, hogy mit keresett Donáth Anna, a Momentum elnöke MP tüntetésén. Nem érti, és a teljes cikk, az elemző minden okoskodása abba az irányba akarja hajtani az olvasói értelmezést, hogy Donáth Anna kvázi politikai öngyilkosságot követ el azzal, hogy Magyar Péter tüntetésére kimegy, támogatja őt stb.

A helyzet totális félreértése vagy szándékos félremagyarázása. Igaz ugyan, hogy Magyar Péter a Momentumtól IS vesz el szavazókat, ahogy az összes más párttól is, úgyhogy ilyen alapon igazából olcsó közhely Nagy vádaskodása.

A másik felén viszont ott áll a pőre valóság: sem Magyar Péter, sem a Momentum nem tud egyedül elég szavazatot szerzeni Orbánék leváltásához, de ezen túlmenően mindkét politikai aktor olyan szellemi energiákkal rendelkezik, amelyek összenőve nemcsak kormányváltást, hanem az oly szükséges mentalitásváltást is elhozhatják Magyarország sokat szenvedett népének – már csak azáltal is, hogy miden politikai íratlan szabály ellenére szóba állnak egymással.

A politikai képlet ugyanis nem annyira bonyolult: az ellenzék minden választását azért veszítette el, mert Gyurcsány. Pont. Az ellenzék legerősebb politikai aktora Gyurcsány – volt, míg nem jött Magyar Péter. Ismét pont, jelezvén ezzel is, hogy ezek tények.

A Momentum viszont soha nem akart igazából Gyurcsánnyal összefogva bármit is csinálni, de a magyar ellenzéki terep erre késztette őket, másrészt a párt akaratereje nagyon gyenge, így nem tudott kellő immunitást kitermelni a pillatinyi haszon kecsegtetése ellen és a hosszú távú politikai tőke felhalmozásának javára. Úgy látszik Donáth Anna levonta ezt a következetest, ahogy azt is, hogy esélyük sincs arra, hogy befogják Magyra Pétert, viszont Magyar Péternek még jól jöhet egyszer az az öt-tíz százalék közötti eredmény, amit a Momentum hozni tud a felsőértelmiség, a nagyvárosiak megszólításával – olyanok megszólításával, akiknek Gyurcsány is, Magyar Péter is büdös lehet.

A jobboldali-liberális tengely

Íme: amikor 2018-ban az akkor még erős Jobbik is belement a felemás összefogásba, akkor érte el ugyan legjobb eredményét az ellenzék, de ez is kevés volt a kormányváltáshoz. A legnagyobb hiba, amit akkor elkövettek, az már stratégiai. A Fidesz, a 2010-es centrális erőtérhez képest 2018-ban változtatott a politikai mező kialakításán, és a migránsprobléma tematizálásával abba az irányba tolta a politikai pártokat, hogy két táborra váljanak: kormányra és ellenzékre. Márpedig, ha le akarod váltani a Fideszt, akkor épp az ellenkezőjét kell tenned annak, amit ő akar veled tenni. Ezt nem ismerte fel, vagy csak részlegesen ismerte fel Vona Gábor, és ezért lett sorsa az, ami.

Ma, 2024-ben sem áll tervezi másként a Karmelita fura ura: van a kormány, és van az ellenzék, akik: Gyurcsány. Ezért érezzük úgy sokan, hogy a Fidesz nem talál fogást – mert nem is keres, hiszen a politikai elemző újraszabásával mindent IS elveszíthetnek. Marad az MP=Gyurcsány, mert, ha nem is igaz, és nem is eredményes, új fideszes kampánystratégiát kipróbálni már késő és fölöttébb kockázatos.

A változó idők szavát Gyurcsány már érzékelte, meg is állapodott gyorsan az MSZP-vel és a Párbeszéddel, két olyan pártszerűséggel, akiknek jobb és igazságosabb választási rendszerrel bíró országban már rég a kukában lenne a helyük, de Gyurcsánynak egy szándéka volt mindezzel. A várhatóan háromosztatúvá váló politikai térben előre elfoglalni saját helyét és ott elkezdhet bázist építeni. ÉS ez egyelőre sikerül neki. Másképp is elmagyarázva: amennyiben a Gyurcsány-trió képes arra, hogy egy 30 százalékos szavazóbázist építsen (a biztos szavazók körében), akkor nélküle nem lehet kormányváltás, illetve nélküle csak akkor lehet kormányváltás, ha az MP vezette formáció egymagában elér ötven százalékot. Amire kicsi az esély, és persze lehet ennél alacsonyabb százalékkal is kormányt váltani, csak nem érdemes – parlamenti, kormányzáshoz szükséges többsége senkinek sem lesz, külső támogatásra vagy koalícióra szorul. HA pedig koalíció, akkor én – gondolja Gyurcsány és nem is kalkulál rosszul.

Mit lehet tenni?

A kétosztatú politikai mező a Fidesz érdeke és egyelőre nem látszik, hogy megpróbálna másvalamit ezen a téren. Gyurcsány továbbra is saját ellenzéki vezető szerepét próbálja bebetonozni, ami arra enged következtetni, hogy ő is azzal számol: a kétoldalú politikai tábor továbbra is megmarad. Így aztán a cselekvés iránya egyértelműen adott: a DK-MSZP-Párbeszéd tengellyel szemben kell elhelyezkedni, és meg kell nyerni a most alakuló harmadik, pólust. Itt egyelőre a Mi Hazánk tanyázik csak és ők is csak deklaratív szinten, hiszen tudjuk jól, a Karmelitában döntenek arról, hogy Novák Előd mit vigyen reggelire Toroczkai Lászlónak.

Ilyenformán Magyar Péter számára a Momentum és a Kutyák maradnak, mint reális koalíciós partner, és főként mint olyan politikai társak, akik nemcsak a célban: kormányváltás, hanem egy jó kormányzásban is intellektuális partnerek tudnak lenni. Donáth Anna mintha ezt értette volna meg, és talán még Magyar Péternél is hamarabb tette ezt.

HANNA

Hosszú évek óta foglalkozom politikai kommunikációval, politikai kampányok vezetésével, lebonyolításával és választási matematikával. Igaz, Magyarország nem tartozik a célterületeim közé, és nem kívánnám azt magamnak, hogy Magyarországon dolgozzam ilyen területen, de elengedhetetlennek érzem, hogy tegyek pár megjegyzést a Magyar Péter köré épült jelenséggel kapcsolatban.

• Az ismeretlenségből indult február közepe felé. A Partizánnak adott interjúját több mint 2 millióan nézik meg alig pár nap alatt. Ilyen teljesítményre a kormány egyik politikusa sem volt képes már hosszú idők óta, dacára annak, hogy a közérdekű hírek bejelentésnek kulcsa náluk, akárcsak a végtelen erőforrásra támaszkodó propagandasajtójuk!
• Március 15-re már több embert képes összehívni az első utcai rendezvényére, mint Orbán Viktor!
• Kitereget egy hangfelvételt, amely szőrén-szálán bizonyítja, hogy a kormány politikusai belenyúlnak az ügyészségi iratokba. Bármely más európai országban minimum lemondásokkal tarkított következménye lenne ennek a történetnek, de nem nálunk. A propaganda megpróbálja jelentéktelenként feltüntetni az ügyet és besározni Magyar Pétert, aki az ügyészség épületét elhagyva aznap délutánra flash-mobot hirdet az Alkotmány utcába. Több ezres tömeg. Egyetlenegy ellenzéki párt sem képes hasonlót sem felmutatni az elmúlt 14 évből.
• Április elején Magyar Péter hívására megtelik a Kossuth tér.
• Magyar Péter bejelenti: országjárásra indul. Egyetlenegy óellenzéki párt sem végezte el ezt a szükséges, de kemény melót. A pártépítés sosem áll meg Budapesten, mármint, ha komolyan gondolod, hogy politikai erő akarsz lenni. Magyar Péter vidéki állomásain több tucatnyi, de egyes helyszíneken akár több száz ember is összejön meghallgatni őt.
• Magyar Péter ma bejelenti, hogy villámgyorsan összegyűjtötte az induláshoz szükséges 20. ezer aláírást. A képeken jól látszik, hogy az esős idő dacára sorokban állnak az emberek a TISZA Párt standjainál, hogy aláírásukkal támogassák MP-t.
• Április 20-át írunk – két hónappal ezelőtt az ország még azt sem tudta, hogy Magyar Péter egyáltalán létezik.

Következtetések:

EGY: Magyar Péter áttört. Áttört a kormánypropaganda falán, áttört az ellenzéki álcselekvés és lustaság falán, áttört a magyar társadalom apátiáján.
A kormánypropaganda nem talál rajta fogást, ellenkezőleg: Bohár Dániel és a többi csicska rendre beégeti magát, amikor az eddig bevált mantrákat szajkózza Magyar Péterrel kapcsolatban.
KETTŐ: ha a magyar polgárok ezt nem kúrják el, akkor a meglevő repedés kitágítása, majd a Fidesz bukása immár elkerülhetetlen. És hogyan lehet elkúrni? Például úgy, hogy elaprózzák szavazataikat olyan ellenzéki pártok között, amelyek a rendszer fenntartásában érdekeltek, mint például a Gyurcsány DK-ja, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP, vagy épp a rendszer kitartottjai, mint például a Mi Hazánk. Magyarán, az ellenzéki szavazónak semmi egyebet nem kell tennie, mint megtagadja a DK-ra, a Mi Hazánkra, az LMP-re, az MSZP-re, a Párbeszédre való voksolást. És még mindig marad választási lehetősége!
És az ellenzéki politikusok is el tudják még kúrni, bár vannak annak jelei, hogy mind Gergő a Kutyáktól, mind Anna a Momentumtól érzi, hogy itt valami más és nagy lehetőség előtt állnak. Amennyiben a Kutyapárt, a Momentum, valamint Márki-Zay Mindenki Magyarországa és a TISZA Párt megtalálják a modus vivendit, amivel maximalizálni tudják szavazataikat, nem szalámizzák le egymást és elfogadják azt a tényt, hogy a maximalizálás akkor is sikeres lehet, sőt, csak akkor lehet sikeres, ha mindegyik formáció megőrzi sajátos arcélét, akkor – egy kétéves intenzív építkezési periódussal számolva, ahol senki sem kummantja el a melót – ebből kormányváltás LESZ!
Nem lehet, hanem lesz!

A háború kitörése óta tartja magát az a városi legenda, hogy Putyin cár zsarolja Orbán nemzetvezetőt, ezért van az, ami van…, ezért teszi azt, amit tesz a Kicsi.

Nos, nem zárhatjuk ki a zsarolás tényét, de bizonyítani nem tudjuk. Közvetve sem. Ugyanis Orbán jelenlegi cselekedetei millió más okból is következhetnek.

És aztán még:

Ha Orbánt valóban zsarolnák, akkor abban biztosak lehetünk, hogy ebből megpróbálna szabadulni. Mi lenne jobb alkalom erre, mint a teljes körű háború megindítása utáni globális antiputyinizmus fellángolása? Hiszen bármivel is rukkolna elő a Kreml, arra Viktor nyugodtan mondhatná: Putyin hazudik, amiért nem tartottam vele. És kész…

Ennél nagyobb feladatokat is megoldott már a propagandamédia, például a magyar lakosság oroszpártivá varázsolását a magyar lakosság pénzéből, a magyar lakosság érdekei ellen.

Akkor mi lehet mégis a Budapest és Moszkva között immár évtizede vagy több is talán fennálló szerelem tárgya?

Nos, a hatalom.

Ami olyan, mint a drog. Viktor-Viktor, a kommunisták és a posztkommunisták ellen egykor harcoló politikus észlelte, hogy a Nyugat inkább partizik az exkommunistákkal (Horn), a szemkilövetőkkel (Gyurcsány) és mindenféle egyéb gazemberrel, míg ővele nem. Az észlelés valós, a felháborodás, frusztráció jogos.

Putyin ezt tudta, nem hiába jutott be az FSZB a gyurcsányi titkosszolgálatokba…

És Putyin felajánlotta a Kicsinek, hogy legyen nagy. Nem a legnagyobb, de nagy.

Abban a világban, amit ő teremt.

A teremtés pedig fura egy folyamat, előbb le kell rombolni a régit. Ennek a réginek a lerombolása zajlik most, és Putyin jóvoltából Viktorunk nagy lett.

Egész Európa és Amerika arra figyel, hogy vétózni fog vagy sem. A boszniai szerbek vajdájának, Dodiknak és a balkáni szerbeknek ő Putyin helytartója, a bizniszek elrendezője, az orosz tőke kihelyezője és fedőszerve.

Le Pen kisasszonynak ő a hitelezője.

A szuverenista és Kreml-párti európai politikai erőknek ő a vezére – Viktor nagy akart lenni, és Putyin naggyá tette. Ott és abban a közegben, ahol, de nagyság megvan. Az ehhez illő hatalom is, mert a Roszatom majd megveszi neki a TV2-öt vagy az RTL Klubot, tudjuk Simicskától, és Viktor korlátlan és időtlen hatalmat kapott az atomrubelek révén Magyarországon.

A hatalom olyan, mint a drog.

Putyin pedig egy remek drogdealer.

Ajmé Orbán, nem?

A mainstream média, a közösségi felületek, a kormánypropaganda és az óellenzélki siralmak attól hangosak, hogy Magyar Péter bántalmazó. Méghozzá, engedik sejteni az agyunkért és figyelmünkért közpénzből küzdők: fizikai bántalmazó.

Nos, azt, hogy Magyar Péter fizikailag bántalmazta volna Varga Juditot mindeddig két ember biztosan NEM állította: Magyar Péter és Varga Judit.

Minden egyéb csak zaj.

A verbális abúzus más kategória. Ami vagy megtörtént vagy nem.

És mit is nevezünk verbális abúzusnak?

Az isztambuli egyezmény politikai hisztinek való leminősítése vajon lefedi az összes bántalmazott nő ellen elkövetett verbális abúzus cselekményét?